Sziasztok! Eltűntünk, mint Petőfi a ködben. Így jár az aki a ködös Albionban ver tanyát. Csapadékos szigetország, gyakran esik, és gyakran is ködös, különösen így ősz derekán. DE! közel sem olyan hervasztó a helyzet, mint a dublini volt, mert míg Dublinban ritka hollónak számított a zavartalan napsütés (emlékeim szerint), addig Cambridgeben ritka az olyan nap, hogy ne lenne napsütés. Ma is volt, csodaszép őszi napfényben úsztak a sárguló levelek.

Eltűntünk. Fontossági sorrend van. Hol is kezdjem, vagy inkább honnan is folytassam, annyi minden történt február óta. EE kerek hat hónapot járt nursery-be, alig kezdte el, július 21-én véget is ért. Majd öt hét volt a nyári szünet. Szeptembertől pedig iskola van! Bizony, elkezdte a Reception-t, egyenruha, koránkelés, meg ami hozzá jár. Szereti, legalábbis az első hetekben még hétvégén is menni akart. Az utóbbi két hétben viszont kámpicsorodik a szája széle reggelente, amikor jövök ki az osztályteremből. Az okát nem tudjuk, de közeleg a Parents Evening, ahol 10 percem lesz beszélni a tanárral, mert eddig csak a fejüket rázták, hogy semmi nem történt.

Remélem a takonyszezon már kordában van tartva sok teával, kevés mézzel meg citrommal. Köhögésre kakukkfű, takonyra meg egy darabka Himajája só vált be nálunk. A táskák az egyik health shop-ból vannak. Örülök, hogy tetszettek a gyerekeknek. Nem, még nem dolgozom. Amint gatyába rázom magam, veszem a pecabotom, dögös csalit akasztok rá és jöhet a hal. Valami zsíros ezúttal. Jól vagyunk, köszönjük. Az iskoláról esszét készülök írni (csak hogy teljes legyen a kép), kis türelmet. A tatonyon túl, jól vagytok? Gyerekek és a suli/ovi?

Fontossági sorrend van. Annyi mindenről akarok írni, de az ihlet cserben hagy estére. Most megyek, késő is van, csak életjelet kívántam adni, a részletekről bővebben, remélhetőleg a nagyon, NAGYON közeli jövőben. Puszi és ölelés.